Ideál Online Életmódmagazin

Ma 2018. január 21., vasárnap van. Boldog névnapot Ágnes nevű olvasóinknak! Holnap Vince és Artúr napja lesz.
E-mail írása Nyomtatás PDF

Hamis próféták és próféciák a médiákban (Prof. Dr. Popper Péter)

Tartalomjegyzék
Hamis próféták és próféciák a médiákban (Prof. Dr. Popper Péter)
II. részKicsi az ember, vagy HATALMAS? - Hófehérke mérgezett almája
Minden oldal
Maklári Tamás Klímahisztéria és egyéb gyógyítható betegségek című könyve az utolsó pillanatban érkezett vigasztalás. Erről jutott eszembe a régi mese: a béka akkora szeretett volna lenni, mint az ökör. Ezért felfújta magát. Fújta, fújta, addig fújta, amíg szétpukkadt…
 
Nemrégen életemben először ültem helikopteren. Az utasok többsége lelkendezett: Nézd, a Bazilika! Ez meg Szentendre stb.! Én azon döbbentem meg, hogy felülről milyen parányivá zsugorodtak az épületek, mintha kis tetvek borították volna el a föld felszínét. Megértettem, hogy ha nem látja valaki a pusztítást, a vért, a halottakat, akkor bombákat dobni sem feltétlenül lelki megrázkódtatás. Azután még feljebb emelkedtünk, és én teljes lelkemmel átéltem azt, amit addig csak az értelmemmel tudtam, hogy egy bolygón, egy hozzám képest hatalmas égitesten élek.
Ez volt az előszó ahhoz a gőgös hiedelemhez, – ami ma már annyi félelmet kelt bennünk –, hogy a hatalmassá vált ember tönkreteheti a törékeny, neki kiszolgáltatott természetet. Ezt a feltételezést cáfoló adatok Maklári könyvéből származnak. Tudom, kicsit sok van belőlük, mégis arra kérem az olvasót, hogy nézegesse őket, mert nélkülük nem fog hinni sem a szerzőnek, sem nekem.
 
Vészmadár média  
A démoni hatalma, a katasztrófák izgalma, a szenzációk vonzása húzza csapdába a média világát. A polgárember foteljéből megbotránkozott arckifejezéssel, de titkos lelkesedéssel néz olyan cselekedeteket és történeteket, amelyek az ő képzeletvilágában is léteznek, de gyáva valóra váltani őket, vagy úgy véli, vele nem fordulhatnak elő. A média pedig üzleti vállalkozás: minél jobb áron, minél többfelé akarja eladni a termékeit. A mai média túlnyomó részben azzal foglalkozik, hogy a lakosságban pánikot keltsen, a legsötétebb jövőt jósolja. 
 
Hátborzongató jóslatok
És most vegyük sorra a leginkább hiedelemre talált jóslatokat:
1. A földbolygó felmelegedik, az olvadó gleccserek megemelik a tengerszintet, s ezért a lakott területek egy részét elönti a víz.
2. A CO2 megmérgezi a levegőt.
3. Az ipari civilizáció tönkreteszi a környezetet.
4. A radioaktív hullámok pusztító erővel bírnak.
5. A zöld területek – erdők, esőerdők – elpusztulnak.
6. A vegyszerek károkat okoznak a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben.
Ebben az írásban először is vegyük szemügyre az első három állítást.
 
Trópusra, vagy jégkorszakra készüljünk?
A félrevezetés onnan ered, ha történetileg csak rövid időszakot vizsgálunk. Vigyázni kell! Nem az emberi társadalom, hanem a természet történetéről van szó. S ott mást jelentenek az időmértékek. Mind a fenyegető felmelegedést, mind a fenyegető lehűlést szuggesztíven lehet jósolni, ha túlságosan rövid időszakot, pl. 20, 50, vagy 100 évet vizsgálunk. A Föld légköre ugyanis állandó mozgásban van, mint minden a világon. Hőmérséklet-emelkedések és -süllyedések váltakoznak, hullámzásszerűen. Így a jövendölés attól függ, hogy éppen milyen periódust veszünk szemügyre. Ezt a jóslatot azután a média szenzációként felfújja – mert nagyszerűen alkalmas az emberek rémítgetésére, pánikkeltésre – a nagyobb hitelesség kedvéért a tudományra hivatkozva. Közel a világvége, csak még azt nem tudjuk biztosan, hogy az izzó hőség – üvegházhatás – vagy a jég és hó végez-e velünk… 
A statisztikák ellentmondóak, mint Churchill is megállapította: Semmilyen statisztikában nem hiszek, kivéve, amit én hamisítottam. Ámde a legrégebben működő meteorológiai intézet Berlin-Dahlenben 300 éve méri a légkör hőmérsékletét, a világon szétszórt mérőállomásai segítségével. 1720 és 2000 között – az átmeneti rövid időszakok hőmérsékleti hullámzásától eltekintve – semmilyen tartós felmelegedésre, vagy lehűlésre vonatkozó adatot nem sikerült találniuk. Ezt még az IPPC-nek – Intergovermental Panel on Climatel Change – is respektálnia kellett.
 
Cáfolhatatlan tények
A média harsogtat vészriadót arról is, hogy az ember teszi tönkre a természetet.
Ezzel szemben:
A Föld felszínére sugárzó napenergia egyezredrésze annyi, mint az egész emberiség egyévi energiafelhasználása.
 Egyetlen tengeráramlat – pl. az El Ni?o – 450 millió megawatt meleget sugároz. Ez megfelel kb. 300 000 közepes méretű atomerőmű energiájának.
 Egy átlagos villám áramerőssége 36 000 amper. Ez a sugárzás, nappal és éjszaka, 70–100 alkalommal éri el a Föld felszínét.
A Mount Pinatubo vulkán 1991-ben bekövetkezett kitörése két éven át 1 fokkal lehűtötte a Föld teljes légkörét.
Az Atlanti-óceán egyik szigetén működik a Bermuda Biological Station. Adataik szerint a víz hőmérséklete 1970 óta felmelegedést mutat. Azonban csak a felszíni mérésekkor. A mély rétegekben csökken a hőmérséklet, kb. annyival, amennyivel a felszín melegszik. Az óceán 1954-ben melegebb volt, mint ma.
 
Halálos CO2
 A tudósok Wintermixingnek nevezik az óceánok mélyében lévő hidegebb és a vízfelszín melegebb rétegének keveredését. A felfelé tartó hideg áramlatok hordják fel az algák táplálékának jelentős részét. Az algák gyors szaporodása megköti a CO2 – szén-dioxid – óriási tömegét, amely nagyrészt felelős az üvegházhatásért. Az ipari kultúra által termelt CO2 legnagyobb része rejtélyes módon „eltűnik”. A tudomány kutatja ennek okát. Talán az óceánok tüntetik el?
A mai technikai civilizáció összesen kb. 26 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát a légtérbe. E mellett a természeti világ 770 milliárd tonna szén-dioxidot állít elő. Vagyis a világra kerülő mennyiség 97%-át! Elsősorban az óceánok – 42% –, a talaj – 28% –, a növényvilág - ugyancsak kb. 28% – felelősek ezért. A többiért – kb. 3% – a könnyelmű emberiség okolható. Nyitott marad a kérdés: a mérések alapján működniük kell „szén-dioxid-süllyesztőknek” is, de hol?
Persze tudomásul kellene venni azt is, hogy szén-dioxid nélkül nem lenne élet a Földön. Az archaikus korszakokban – pl. a dinoszauruszok idején – a légkör szén-dioxid-tartalma, hitelt érdemlő tudományos becslések szerint, négy-ötszöröse volt a mainak. A vészjósló próféták szerint a modern motorizáció okozza sajnálatos pusztulásunkat a felmelegedés következtében. Csakhogy bizonyos átmeneti hőmérséklet-emelkedés az 1940-es évek előtt volt mérhető, utána a hőmérséklet stagnálni kezdett, míg a szén-dioxid-kibocsátás éppen akkor nőtt meg hatalmasan a technizálódás következtében.
Bonyolult mérések és számítások bizonyítják, hogy a ma élő hatmilliárd ember nyugalmi állapotban egyénenként és naponta 250–390 liter szén-dioxidot lélegzik ki. Ez összességében ember-milliárdonként 102 millió autó CO2 kibocsátásának felel meg. Miután a világon jelenleg kb. 500 millió autó van forgalomban – a két szén-dioxid-forrás nagyjából azonos mennyiséget termel. Kivéve, ha az ember sportol! Mert pl. egy futó versenyző, szén-dioxid-kilégzése – edzésekkel együtt – naponta az 1000 litert is eléri. Maklári Tamás könyvében gúnyosan javasolja a természetvédőknek az alábbi kiírást: Védd a természetet! Ne lélegezz! Vagyis tartsuk be Churchill titkát a hosszú életről: No sport!
Máskülönben egyre meggyőzőbb érvek bizonyítják, hogy a Föld hőmérsékletét leginkább a napfolt-tevékenység befolyásolja.
 
Vádlott: a technizált civilizáció
Ó, azok a boldog természeti népek. Akik békében és harmóniában éltek a növény- és állatvilággal, nem pusztították, hanem inkább védték, mert szerves részei voltak a földi környezetüknek.
A történészek szerint az első indiánok kb. tizenkétezer évvel ezelőtt a Behring-szoroson keresztül jutottak el Amerika földjére. Néhány száz évnek kellett csak eltelnie, s majdnem teljesen kiirtották Észak-Amerika nagyvadállományát. A nagyszámú tevéből, vadlóból, lámából, antilopból, tigrisből, szarvasból, őzből szinte egy se maradt. A Húsvét-szigeteken és Máltán annyi erdőt irtottak ki a bevándorló telepesek, hogy elpusztult a termőtalaj egész felső része. Az anazaszi indiánok területén az erdő sivataggá változott. A mai IIlinois táján nem maradt egyetlen fekete medve sem. Az ojibva törzs a szarvasteheneket pusztította ki. Az új-zélandi maorik végeztek a struccoknál nagyobb moa-madarakkal. Pedig még modern technikai eszközeik, fegyvereik sem voltak!
Ténylegesen: a technikailag magasan fejlett, gazdag országoknak van leginkább módjuk arra, hogy a legmodernebb és leghatékonyabb környezetvédő eljárásokat kifejlesszék. Pl. a leginkább iparosodott Németországban, 1985 és 1995 között az alábbi mértékben csökkent a levegő szennyezettsége %-ban kifejezve:
ólom 80, nikkel 63, króm 66, higany 77, arzén 85, kadmium 76%-kal.
Gandhinak lenne igaza? A legnagyobb környezetszennyezés a szegénység... A legtisztább levegőt és környezetet a három legiparosodottabb és legnagyobb városóriásban mérték: New Yorkban, Londonban és Tokióban.
Gyakran elhangzik még az is, hogy a harmadik világ nyomorult állapotáért – a szánalmas kalibákért, az éhségtől felpuffadt hasú gyerekekért, a zsúfolt rozoga buszokért – elsősorban a nyugati úgynevezett jóléti államok, az egykori gyarmatbirodalmak a felelősek. Egy fekete-afrikai társadalomtudós, A. Kabon, valamint P. Bairoch gazdaságkutató kimutatták, a nyugati hatalmak kb. évi 55 milliárd dollárral segítik a fejlődő országokat. Ez fejenként kb. 100 eurót jelent. Kabont idézve: „Még soha senkit sem zsákmányoltak ki olyan alaposan és szégyentelenül, mint a függetlenség óta a saját kormányaink. Lassan megtanultuk: annál rosszabb dolog, minthogy a multik kizsákmányolnak bennünket, már csak egy lehet: ha nem zsákmányolnak ki minket.”
Hát így állunk a valóságban. Ezzel szemben a harsogó propaganda, a reklám, a tudatlan vezetők nagyképű nyilatkozatainak hatására, az emberiség önhitté vált. A technikai civilizáció felfújta magát, mint a mesebeli béka, érzi, hogy rövidesen szétpukkan, s ezt a természet feletti uralom következményeként, közeledő végzetként, isteni apokalipszisként éli meg.
 

II. rész Kicsi az ember, vagy HATALMAS? - Hófehérke mérgezett almája
Folytassuk barangolásunkat a rémületet keltő fenyegetések birodalmában. Maklári így töpreng, mielőtt az egészségügyi válság mélyébe pillantana.
 
Maklári Tamás: Klímahisztéria c. könyvének ismertetése, gondolatok egy jó könyv olvasása nyomán.  
 
Sajnos elvesztettük az arányérzékünket. Az ember idővel azzá válik, amit néz, és mivel a képernyőn zömmel csak rossz és negatív hír jelenik meg, az a hamis képzet alakul ki bennünk, hogy mi a teljes valóságot kapjuk. Észrevesszük a bajt, de csak ezt vesszük észre, mintha a fáktól nem látnánk meg az erdőt.
kiemelés, 
 „A baj az, hogy a tényektől nem látjuk a valóságot.” (Rilke)
 Most inkább mintha fordítva lenne és szemléletünk miatt, nem látnánk a tényeket.
 Az egészségügyi ellátás, az orvoslás színvonalának és hatásosságának megítélésében egyik fontos szempont az emberek átlagos életidejének az alakulása. 
-1755 körül az átlagos élettartam nőknél 36, férfiaknál 34 év körül volt.  •1995-ben a technikailag fejlett országokban az átlagos várható életidő 77 év volt, (nőknél 80, férfiaknál 74 év körül járt.) A harmadik világgal együtt 65 év. Az elmaradott „fejlődő” országokban 52. év.
          Persze más befolyásoló tényezők is vannak, pl. életmód, táplálkozás, lakáskultúra, köztisztaság, járványok, stb., de a százszor elátkozott és folytonosan reformált egészségügy gyógyító tudományának és technikai eszközeinek fejlettségi színvonaláról, mint elsődleges tényezőről, mégsem szabad megfeledkezni. 
          
Fiatal lélek, hamar romló test
No de mégis… Szociológiai, gazdasági, pénzügyi szempontból lehet, hogy az öregek túl soká élnek? Túl sok ideig, túl kevés történéssel? Örökké fiatal lélekkel és hamar romló testtel? Az emberek többségének szeretete és tisztelete nélkül? Cselekvésre vágyva, de feleslegesen? Adni szeretnének, de alamizsna-szerű jövedelemben részesülnek? Koloncként lógnak a társadalom nyakán? Igaza lenne a régieknek: Fiatalon halnak meg, akit az istenek szeretnek.
 
BUTULUNK?
Az érem másik oldala: 
Nincs-e a megjavult életszínvonalnak, a hatékony egészségvédelemnek, modern orvoslásnak nem csak életet hosszabbító, de társadalmi méretekben butító hatása is? 
          -A klórozott vizet szidalmazónak eszébe jut-e, hogy a klór védi a kolerától? 
          -Hogy az ijesztő „népességrobbanás” nem azt jelenti, hogy manapság sokkal több gyerek születik, hanem azt, hogy sokkal kevesebb hal meg, csecsemő- és kisgyerekkorban, mint régen? 
-Hogy az egészségvédő kultúra nélkül újra pusztítana a pestis, a himlő és valamennyi félelmetes járvány? 
-Amikor meglóg a különböző szűrések elől, gondol-e arra, hogy miért kellett annyi zseniális művésznek –, csak a zeneszerzők közül pl. Mozartnak, Schubertnek, Schumannak, Chopinnek – olyan fiatalon eltávoznia az életből? Az életmentő égi kegyelmet, ma inzulinnak, antibiotikumnak hívják, vagy más titokzatos nevekkel illetik. 
       -Akit elaltatnak egy fájdalmas orvosi beavatkozáskor, felvillan-e benne, hogy milyen szerencsésen túljutott az „ötemberes operáció” korszakán, amikor a beteget három ember fogta le, egy operált, egy meg üvöltött.  
 
Beteggé tevő orvoslás?
Maklári nyomatékosan hangsúlyozza Walter Kramer és Götz Trenkler statisztikus professzorok véleményének igazságát: A paradoxon, hogy azegészségügyre költött növekvő kiadásaink ellenére, egyre betegebbek lettünk, a valóságban egyáltalán nem is ellentmondásos. Az igazság, a paradox és nagyon fájó igazság sokkal inkább az, hogy az orvostudomány nem a tudása ellenére, hanem tudása miatt tesz minket egyre betegebbé, és szükségszerű, hogy egyre betegebbé tegyen bennünket.
 
 Hófehérke mérgezett almája
 „Fiatalságom idején is, aki túl sokat panaszolta, hogy állandóan mérgezik, idővel elmegyógyászati kivizsgáláson találta magát, minimálisan a paranoid reakciók feltételezett diagnózisával.“
Akkor még úgy gondoltuk, hogy a szervezetünk megvéd a mérgektől. No de azóta… Növényvédő szerek, korai érést előidéző biokémiai vegyületek, a romlást megakadályozó számtalan, a szervezetre káros anyagok rutinszerű felhasználása az élelmiszeriparban, a rovarirtók stb. alaposan megváltoztatták a helyzetet. Ezt bűn lenne tagadni!
 Ugyanakkor még a fülünkbe cseng Paracelsus figyelmeztetése…
kiemelés,  „Minden dolog méreg és semmi nem méregmentes. Egyedül a dózison múlik, hogy valami méreggé váljon.“ (Paracelsus)
 Igen, nagyon megváltozott a világ. Ha úgy akarjuk látni, minden szempontból sokkal veszélyesebb lett. Ám mégis… A magaskultúrák inkább a szellemi értékek felé orientálódtak, és még soha nem foglalkoztak ennyit a zabálással, mint korunkban. Egy értelmes fiatalember megismerkedve az egyik egészségmentő gyülekezet diétájával, megjegyezte: – Oké, de hát mégsem telhet el az egész napom azzal, hogy a kajámat készítem.
  Vagyis reális az aggodalom, jogos a védekezés az ártalmak ellen. Ám, a pszichológusnak támad egy olyan gyanúja, hogy a mai emberiség nagy részét gyötri a halálfélelem. És nem ok nélkül. A gazdasági, pénzügyi és politikai élet egyre jobban telítődik fenyegető jövőképpel, s bár vége a hidegháborúnak, az életünk mégis bizonytalan és kiszámíthatatlan. Terrorizmus lappang életünk amúgy is ingatag alapjait veszélyeztetve, a médiák ijesztő sorsot vetítenek elénk, hozzá kellene szoknunk a közelgő pusztulás lehetőségéhez. Hozzá lehet ehhez szokni? No és mit tehetünk? A nagy természeti és társadalmi katasztrófákat ma sem tudjuk befolyásolni, végzetszerűen csapnak le ránk. Mi áll a hatalmunkban? Csak az életmódunk, az evés, a védő táplálék-kiegészítők, a böjtök, csodaszerek kapszulák, a bőrünkbe dörzsölhető kenőcsök, tabletták, a szánkba csöpögtethető folyadékok, a távoli kelet varázsszerei. Mindent magunkba tömünk, mint a kisgömböc, egy kis biztonságérzetért. Kiegészítésképpen – ha pénzünk van – fordulhatunk varázslókhoz, főmágusokhoz, esszénus-képzőkhöz, kézrátevőkhöz, léleklátókhoz, jósokhoz, kozmikus energiák átadóihoz, sorselemzőkhöz, csakra-felélesztőkhöz… Hadd, ne soroljam tovább. 
 
A Teremtés slamposságai
Mindenesetre a legnagyobb üzletek egyikévé vált a testi-lelki egészségünkkel való manipuláció. Az erre szakosodott folyóiratokat, magazinokat olvasva, elcsodálkozunk, hogy egyáltalán van még betegség és halál a Földön. Ám ha szorgalmasan méregtelenítjük magunkat, ez a gyászos időszak is majd mögöttünk marad. Vagyis egyszerűen a pusztulás elől önbecsapással menekülő lények vagyunk. Egyéb lehetőségek híján saját magunk átalakítását próbáljuk felhasználni a hosszú, vagy talán majd az örök élet biztosítására. Mindenesetre mindent megteszünk, hogy kijavítsuk a Teremtés slamposságait.
 
Ollójukkal halált csattogtató rákok lesnek rád!
          Vágjunk bele! A rákmegbetegedések száma nem azért emelkedik, mert egyre betegebbek, hanem mert egyre öregebbek leszünk. Pl. a japán férfiak életideje egyike a leghosszabbaknak (74 év), de a rákbetegségek arányszáma is a legmagasabb. Az iparilag egyik legfejlettebb országban, Németföldön, – 1970-től 1995-ig – a megszületés és a 44 év közötti korcsoportnál 40–50%-kal csökkent a rákbetegek száma. Ellenben az 50 és 60 év közötti korosztálynál már enyhe gyarapodást, a 80 – 90 évesek között már erős emelkedést mutatott. Pl. Megint csak német adatok szerint, a 85 év felettiek száma 1970-ben 280 000 fő volt, ám 1999-ben már meghaladta az 1 milliót. 
         Továbbá, ha a halálozások okaként a legtöbb országban a rosszindulatú daganatos betegségek kerültek az első helyre, ennek az is az oka, hogy számos, tömeges és hirtelen korai halállal járó nagy járványt, pl. a pestist, a kolerát, a szifiliszt, a tbc-t az orvostudomány ma már jórészt gyógyítani tudja. No és a vizsgálómódszerek is több, korábban ismeretlenül maradt daganatot képesek kimutatni…
 
A rákkeltő anyagok valóban rákkeltőek?          
Ugyanilyen ijesztő túlzások találhatók a rákkeltő anyagok egyre hatalmasabb listáját nézegetve. Valóban rákkeltő hatásúak? A többségük valóban az. Csakhogy a megbetegítő hatás a dózis mennyiségétől és koncentráltságától függ. Kimutatták, hogy a rákkeltő hatások kísérleti vizsgálata során, a kutatók olyan mennyiségben és koncentráltságban adják be a rákkeltő szert az embernél szignifikánsan kisebb testtömegű kísérleti állatoknak – egereknek, patkányoknak, tengeri malacoknak, nyusziknak, cicáknak, kutyáknak, majmoknak stb. –, ami minimálisan tízszerese, százszorosa, vagy ezerszerese annak a koncentrált mennyiségnek, amit egy élet során magunkhoz veszünk. Vagyis – egyéb biológiai és fiziológiai folyamatok különbségeitől eltekintve is –, legalább ezer évig kellene élnünk, hogy a kis állatokra tett hatás az emberi szervezettel összehasonlítható legyen. Ugyanakkor az is igaz, hogy a környezetből szervezetünkbe jutó – korábban soha nem látott mennyiségű és fajtájú – kis adagú vegyi anyagok hatása is összegződhet. Vagyis sok kicsi sokra megy elve alapján kiszámíthatatlan folyamatokat indíthat el…
 
 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ideál Életmódmagazin

Az Ideál Életmódmagazin nyomtatott verziójának megjelenése 2012-től, bizonytalan ideig szünetel. Amennyiben élő előfizetéssel rendelkezik, kérjük, forduljon a Kiadóhoz.