Néhány órával a napozás után a bőrt – elsősorban az arcon, a vállon, a dekoltázson és a karokon – ellepik az apró, viszkető, csalánkiütésre jellemző, piros foltok, hólyagocskák, akneszerű pöttyök, ödémák.
A napallergia jelei… A bőr reakciója ez az erős ultraibolya sugárzásra. Kialakulását nem is annyira a bőrtípus, mint inkább a szervezet hajlama befolyásolja.
  
Veszélyeztetettek: elsősorban a gyerekek, a fiatalok és inkább a nők
 
A panaszok az első, erősebb tavaszi napsugarak hatására már megjelenhetnek, annak ellenére, hogy ilyen esetekben a pigmentképződés általában normális. Ahogy a bőr megszokja a napsütést, a tünetek enyhülhetnek, azonban nyáron, amikor a nyaralás alkalmával ismét intenzívebb sugárzás éri a bőrt, kiújulhatnak, fokozódhatnak. Az érzékeny bőr egyéb, a napallergiával nem összefüggő betegségei is érzékelhetővé válnak a napsütés hatására, és súlyosbodhatnak.
 
Egészséges NAPIMÁDAT 
 
1. Aki az idényben első alkalommal napozik, ne tegye ki magát sokáig az erős fénynek, óvatosan szoktassa magát hozzá!
2. A napallergia megelőzése céljából ajánlatos védőruházatot viselni és árnyékba húzódni, amíg a csalánfoltok teljesen elhalványodnak.
3. A problémás bőrfelületet meg kell tisztítani a napozószer felvitele előtt.
4. Ügyeljünk arra, hogy kizárólag olajmentes, magas faktorszámú krémet használjunk! A lejárt szavatosságú napozószerektől és testápolóktól szabaduljunk meg, mert elbomlott anyagokat tartalmazhatnak!
5. Délelőtt 10-től délután 4-ig ne menjünk napra!
6. Enyhe napallergia esetén hatékony lehet a megelőző szoláriumos kezelés, azonban a fény adagolására vigyázni kell – a fényérzékenység foka határozza meg.
7. Sajnos, a napallergia ellen csak a zárt tér jelent megoldást, mivel a szabadban – főleg a vízparton – még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az allergiára hajlamos bőr az üveg mögött (pl. autóban) sincs biztonságban. A ruházat is csak akkor megfelelő, ha nem ereszti át az ultraibolya sugarakat.
8. Bizonyos gyógyszerek szedése mellett kerülni kell a napozást.
 
TUDTA?
A napallergia nem azonos azokkal az allergiás reakciókkal, amelyeket a napozáshoz használt kozmetikumok, illetve a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak.
 
 
 Gyógyszerek napallergiára
 
Az allergia elleni gyógyszerek (antihisztaminok), a kortizontartalmú kenőcsök, a béta-karotin és a kalcium segítenek leküzdeni a tüneteket.
 
Kalcium: enyhíti az allergia tüneteit, a szervezet túlreagált működését. Megelőzésre is alkalmas. Aki napérzékeny, az nyáron akár rendszeresen szedheti.
 
Antihisztamin: gyulladáscsillapító, gátolja a hisztamin hatását. Az allergénre adott válaszreakcióként a szervezetben hisztamin szabadul fel, amely legtöbbször az allergiás tüneteket okozza. (A hisztamin minden szövetben és szövetnedvben megtalálható.)
 
Kortizol: a mellékvese hormonja mely megszünteti a gyulladást. Csak orvosi javallaton és nem túl hosszú ideig használható!
 
Béta-karotin: az A-vitamin kétféle alakban fordul elő. Az egyik a retinol, amely kizárólag állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, a másik a béta-karotin, amely növényi anyag.
 
Különösen gazdag béta-karotinban a sárgarépa, a sárgadinnye, a kajszibarack, a sütőtök, a paradicsom, a rebarbara, a spenót és a kelkáposzta. A béta-karotin sárgás színű festékanyaga lerakódik a bőr hámrétegében, és fizikai szűrőként működik a nap káros hatásaival szemben. Fogyasztása előnyösebb az A-vitamin szedésénél, mert szervezetünk annyit alakít át belőle A-vitaminná, amennyire éppen szüksége van, így nem lehet túladagolni.