Ha algáról beszélünk, az embernek a japán sushi, Kína és a tengeri zöld növények jutnak eszébe. Ugyanakkor olvasóink már felfedezhettek egy italt az ideál oldalain, amelyet Spirulina platensis nevű mikroalgával dúsítanak. Mi ez, és miért hasznos a fogyasztása?

A világ teljes biomassza- (azaz összes élőanyag) mennyiségének mintegy egyharmadát algák teszik ki. Ahogy a gombákból léteznek ehető és mérgező változatok, úgy az algáknak is vannak emberi fogyasztásra alkalmas és toxikus fajtái. Már az 1970-es években minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Spirulina platensis az ehető algafajok közé tartozik. Azóta a tudomány arra is fényt derített, hogy ez még nem minden, mert sok egyéb előnnyel is jár, ha Spirulinát fogyasztunk.


Kék algák

A régebben kékalgákként ismert cianobaktériumok az elősejtmagvas (prokariota) algák közé tartoznak, jóllehet sokkal közelebb állnak a baktériumokhoz, mint a többi, valódi sejtmaggal rendelkező (eukariota) algához. A baktériumok fényenergiát hasznosítani képes nemzetségeitől az eltérő fotoszintetikus színanyaguk és az oxigéntermelő képességük különbözteti meg őket. Míg a baktériumok bakterioklorofillt, addig a cianobaktériumok klorofillt tartalmaznak. A cianobaktériumok 5-10-szer nagyobbak a baktériumoknál, de azokhoz hasonlóan osztódással szaporodnak.

A mintegy kétezer ismert cianobaktériumfajból körülbelül háromszáz fordul elő hazánkban. Egyik jól ismert, részletesen tanulmányozott képviselőjük a Spirulina platensis. Ez a fonalas cianobaktériumfaj planktonszerűen, nagy mennyiségben fordul elő trópusi és szubtrópusi, magas karbonáttartalmú, magas pH-jú vizekben. Elterjedtsége széles körű, fő lelőhelye Afrika, de megtalálható Ázsiában és Dél-Amerikában is. A Spirulina elnevezést onnan kapta, hogy a soksejtű fonal teljes hoszszában spirálszerűen feltekeredik, és rendszerint 5-7 csavarulatból áll. Nagyjából egyenlő távolságokra elhelyezkedő keresztfalak osztják sejtekre. A Föld legősibb élőlényei közé tartozik, már 3,6 milliárd évvel ezelőtt is létezett. A meleg, lúgos kémhatású tavak planktonját alkotta, és oxigéntermelése révén részt vett a Föld légkörének kialakításában.

Egészségvédő élelmiszer

A természetből gyűjtött algák fogyasztása több népnél már évszázadokkal ezelőtt sem volt ritka. Mexikóban a tecuitlatlnak nevezett, Spirulina maxima felhasználásával készített kékeszöld színű sütemény az aztékok kedvelt eledele volt. Közép-Afrikában, a Csád-tó környékén élő Kanembou-törzs tagjai pedig dihének nevezett, főzelékszerű ételt állítottak elő Spirulinából. Az utóbbi 20-30 évben a világ számos országában elkezdték termelni a Spirulina platensis és Spirulina maxima cianobaktériumokat. Élelmiszerként csak steril körülmények között előállított, ellenőrzött minőségű, káros anyagoktól mentes Spirulina használható fel. A biomassza nagyüzemi előállítása jelenleg kizárólag nyitott rendszerben (szabadtéri medencékben) történik. A zárt rendszerű technológiát eddig még csak kísérleti, illetve kisüzemi célokra alkalmazták. A Spirulina-termelés volumene az utóbbi években világszerte számottevően emelkedett. Jelenleg az előállított biomassza döntő mennyisége emberi fogyasztás célját szolgálja, jellemzően egészségmegőrző élelmiszerként (divatos kifejezéssel health foodként) értékesül.

Mit tartalmaz?

A Spirulinát por, tabletta vagy kapszula formájában hozzák forgalomba.
- A termék szárazanyag-tartalma 93-97%.

- A Spirulina platensis fehérjében rendkívül gazdag, átlagosan mintegy hatvan százalékát teszi ki a fehérje.

- Gazdasági szempontból a biliproteinek (pl. c-fikocianin) a legértékesebbek, ezek a vízoldható kék pigmentek — a zöld klorofillel
és a narancssárga béta-karotinnal együtt - okozzák a Spirulina jellegzetes kékeszöld színét.

- Zsírsavösszetétele nagyon kedvező, bár jelentős mértékben függ a környezeti feltételektől. Átlagosan mintegy 27-28% telített és 72-73% telítetlen zsírsavat tartalmaz. A zsírsavfrakció 10-30%-a gamma-linolénsav, amely egy viszonylag ritkán előforduló, többszörösen telítetlen, egészségvédő hatással rendelkező zsírsavféleség. Kiváló Spirulina-törzsek használata és megfelelő feldolgozási technológia alkalmazása esetén a biomasszának legalább 1%-át teszi ki a gamma-linolénsav-tartalom.

- Ami vitamintartalmát illeti, a Spirulina a béta-karotin leggazdagabb természetes forrása, huszonötször több béta-karotin van benne, mint a sárgarépában.

- Emellett még D-, K- és B12-vitaminból tartalmaz számottevő mennyiséget.

- Sok benne az ásványi anyag is (vas, mangán, magnézium), mégpedig szerves kötésben, vagyis könnyen felszívódó formában.

Természetes forrás

A Spirulina termékek fogyasztása tehát sokkal inkább javasolható, mint a manapság oly népszerű pezsgőtablettáké ill. ásványi anyag- és nyomelem-készítményeké, amelyek szervetlen formában tartalmazzák az összetevőket, ennélfogva felszívódásuk csak nagyon alacsony hatásfokkal történik meg. A tenyésztésre használt tápoldat öszszetételének célszerű módosításával a Spirulina platensis-t jelentős mértékben lehet dúsítani mikroelemekkel (cink, szelén, jód stb.) és vitaminokkal (A, C, E-vitamin), így a kedvező táplálkozás-élettani hatások tovább fokozhatók. A nyomelemekkel történő dúsítás egyébként egy másik mikroorganizmus-csoportnál, az élesztőgombáknál széles körben alkalmazott, nagyon kedvelt eljárás. Csakhogy az élesztők viszonylag vastag, cellulózból felépülő sejtfallal rendelkeznek, ami az emberi szervezet számára emészthetetlen, így a mikroelemek hozzáférhetősége is kérdéses. Ezzel szemben a cianobaktériumok sejtfala tökéletesen emészthető. Ráadásul a Spirulina nukleinsav-tartalma is csak negyede-ötöde az élesztőgombákénak. Ez azért nem mellékes körülmény, mert a nukleinsavak lebontása során húgysav keletkezik, ami vesekőképződéssel, köszvény kialakulásával járhat.

A Spirulina nemcsak az emberi szervezetre, de pl. a joghurt, vagy a probiotikus savanyú tejtermékek gyártásához felhasznált tejsavbaktériumokra is igen kedvező hatással van azáltal, hogy serkenti szaporodási sebességüket és savtermelési aktivitásukat. Tehát azon túlmenően, hogy - összetételéből adódóan - még értékesebb táplálékká varázsolja az amúgy is becses táplálkozás-élettani tulajdonságokkal rendelkező savanyú tejtermékeket, ahhoz is hozzájárul, hogy a tejsavbaktériumok és a bifidobaktériumok élősejtszáma magas értéket érjen el, és a tárolási idő alatt hosszan ezen a magas szinten maradjon.

A jövő tápláléka

Szakmai körökben a jövő táplálékaként emlegetik a Spirulinát. Ennek ellenére több országban már ma is jelentős a fogyasztása. Tabletta illetve kapszula formájában célszerűen napi háromszori alkalommal veszik magukhoz a fogyasztók a 4-6 g-nyi - vagy akár ezt meghaladó - mennyiséget. A por alakú termék joghurtba, müzlibe, gyümölcslébe, vagy salátába keverhető. A rendkívül kiterjedt tudományos szakirodalom mellett, az Egyesült Államokban külön szakácskönyvek foglalkoznak a Spirulina táplálkozási célú elkészítésének lehetőségeivel.