Míg mindenki a koleszterinről beszél, a triglicerideket az orvosok és a tudományos közlemények szerzői egyaránt elhanyagolják, pedig az utóbbi időben számos hasznos hatásuk mellett egyre gyakrabban kerülnek szóba a károsak is. Vegyük csak jobban szemügyre ezeket a zsírokat, és ismerjük meg a velük kapcsolatos téves információkat!

Az emberi szervezetben előforduló zsírszerű vegyületeket lipideknek nevezzük. Közéjük tartozik többek között a koleszterin - ami azonban kémiailag nem is zsír, sokkal inkább a szteroidokhoz tartozik, ahová a kortizon is -, a lecitin és természetesen a trigliceridek. A vérben levő triglicerideket mg/dl-értékkel szokás megadni, például enyhén megnövekedett koncentráció esetén 250 mg/dl. A táplálék triglicerid-tartalmát 100 g-ra vonatkoztatják (g/100 g), vagy százalékban adják meg, például a tejben 3,5% a zsírtartalom.

A trigliceridek a tulajdonképpeni neutrális zsírok - "zsírok", mint a vaj, a kiolvasztott zsír, valamint az olajok. A napraforgó-, az olívaolaj 80 vagy akár több mint 95 százalékban trigliceridekből áll. Alkotójuk egy glicerinmolekula, melyhez három zsírsav kapcsolódik. Ezek a zsírsavak lehetnek azonosak, többnyire azonban különbözők. Lánchosszúságuk és telítettségük mértéke határozza meg a triglicerid-molekula tulajdonságait. Az olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, mert nagyrészt telítetlen zsírsavakból állnak, míg a szilárd zsírok túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmaznak. Leegyszerűsítve egy triglicerid-molekula úgy néz ki, mint egy háromágú süteményesvilla.


Amiért fontosak

A trigliceridek sokrétű és hasznos feladatokat látnak el.

- Kitűnő szigetelőanyag. A bőralja zsírszövete védi a szervezetet a kihűléstől. A szervezet számára gazdaságosabb a hideg időszakokra úgy felszerelkezni, hogy némi zsírszövetet "hurcol" magával, semmint közvetlenül az anyagcsere-tevékenység fokozásával termelni hőt ahhoz, hogy a testhőmérsékletet állandó szinten tudja tartani.

- A zsírréteg védelmet nyújt tompa sérüléseknél (lökések, esések) a zsírréteg alatt elhelyezkedő csontoknak és belső szerveknek.

- Kiváló energiaraktározó. A mintegy tízkilónyi zsírszövet, ami egy normál súlyú felnőttre jellemző, kb. 70 000 kcal energiát raktároz. Túlsúly esetén minden kilogramm túlsúly még plusz 7000 kcal-t jelent. Ezzel az energiaraktár segít kiegyenlíteni a tápláléktöbblet és -hiány időszakából adódó ingadozásokat. Többlet idején trigliceridek képződnek és depózsírként raktározódnak, míg hiány esetén energiát szolgáltatnak. Ez a mechanizmus azokban az időkben, amikor a táplálék egyenletes hozzáférhetősége még nem volt biztosított, létfontosságú volt őseink számára.

- "Fűtőanyagként" minden szerv (az agy kivételével) képes felhasználni a trigliceridek zsírsavait.


Túlzásba esni nem szabad!

A triglicerid-többlet problémákat okozhat!

- A szervezet zsírkészletében feleslegben raktározott trigliceridek, melyek a táplálékból felvett kalória-, zsír- és finomítottszénhidrát-többletből - például cukor, kevés ballasztanyagot tartalmazó finomliszt és a belőlük készült termékek - alakultak ki, túlsúlyhoz vezetnek s az ennek következményeként fellépő betegségek, mint a magas vérnyomás, szívinfarktus, gutaütés, veseműködés leállása, epekövek és nagyobb artróziskockázat.

- A táplálék magas triglicerid- és ezzel egyidejűleg csekély ballasztanyag-tartalma - ez többnyire kéz a kézben együtt jár - bizonyítottan növeli a vastagbélrák gyakoriságát.

- Úgy tűnik, a táplálékban különösen az állati eredetű zsírok nagy részaránya növeli további rákfajták (mellrák, méhrák, petefészekrák) kialakulásának kockázatát.

- A vér magas trigliceridértékei ugyan nem olyan jelentős rizikófaktorok, mint a koleszterin, mégis más rizikótényezőkkel együtt tovább növelik az érszűkület és a szívkoszorúerek elzáródásának kockázatát.

- Figyelem! Újabb vizsgálatok szerint a trigliceridek magasabb szintje nagyobb jelentőségű, mint ahogyan ezt eddig feltételezték. Lehet, hogy a rizikóküszöböt is alacsonyabbra kellene helyeznünk?!

- A magasabb trigliceridszint káros hatásának oka a plazma viszkozitásának (sűrűségének) növekedése. Ez minél nagyobb, vagyis minél sűrűbb a vér, annál könnyebben pang és megalvad. Az 50 mg/dl alatti, vagy a 250 mg/dl feletti vércukorszintek súlyos állapotot jelenthetnek. Ilyenkor azonnal forduljunk szakemberhez! Azon embereknek, akik további rizikótényezőkkel néznek szembe, vagy ismert arterioszklerotikus betegségben (például szívinfarktus, gutaütés utáni állapot) szenvednek, 150 mg/dl alatti értéket kellene elérniük.


Mit tehetünk?

Ha a trigliceridek problémát jelentenek a vérben és/vagy a depózsírban, az alábbi tennivalókat mindenképpen szívleljük meg, tartsuk be:

- Szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől! Míg a koleszterin és a trigliceridek között alig van némi összefüggés, a trigliceridek és a testsúly között nagyon szoros a kapcsolat. A fogyás ezért a trigliceridek egyértelmű csökkenéséhez vezet.

- Csökkentsük a zsírbevitelt! Egy átlagosan táplálkozó ember táplálékában a zsírtartalom (az energiatartalom alapján számolva) 40 százalék feletti. A 30 százalékos érték ajánlatos. Túlsúlyos embereknél vagy akik vérében magas a trigliceridek szintje, bőven alatta kellene maradni a 30 százaléknak. Mivel rendszerint senki sem tudja maga kiszámolni, milyen magas napi betevőjében a zsírok aránya, a zsírral mindig - ahol csak lehetséges - takarékoskodni kell! Ha egyedül a trigliceridek koncentrációja magas, ez még önmagában nem növeli olyan túlzott mértékben a kockázatot. Ám a magas trigliceridszint többnyire kapcsolatban áll a koleszterinemelkedéssel, a túlsúllyal, a mozgáshiánnyal és további rizikótényezőkkel.

- Fontos! Különösen kedvezőtlen felállás a magas triglicerid- és az alacsony HDL-értékek kombinációja. Nemcsak a nyilvánvaló zsírokra kell ügyelni, azaz kevés olajat és vajat használni főzéskor, a húsról a zsírt levágni, a kenyérre kevés vajat vagy margarint kenni, hanem a sejtett zsírokra is, ami a húsokban, sajtokban, tejtermékekben, ételeinkben található!

- Jó tanács: a kész müzliket magas cukortartalmuk miatt kerüljük, mert az is emeli a triglicerid-szintet!

- Mondjunk le az alkoholról! Magas trigliceridszint esetén ez - legalább átmenetileg - az értékek normalizálódásáig feltétlenül tanácsos. Az alkohol növeli a trigliceridek koncentrációját a vérben, és megnehezíti a szükséges súlycsökkenést.

- Legyünk kritikusak a cukorral is! Ajánlatos teljesen vagy majdnem teljesen lemondani róla, mert a cukor a szervezetben energiatöbblet esetén a vérben, illetve a zsírraktárakban gyorsan trigliceridekké alakul.

- Fontosak az antioxidánsok! A zsírban gazdag táplálkozásnak egyidejűleg antioxidánsokban is bővelkedni kellene (például A-, E- és C-vitaminok, továbbá nyomelemként a szelén), hogy a telítetlen zsírsavakat védjék az oxidációtól. Sajnos éppen a zsírbő koszt tartalmaz nagyon csekély mennyiségben antioxidánsokat, emiatt kétszeresen is kedvezőtlen. A táplálkozási ajánlásokat betartva, a zsírban gazdag élelmiszereket antioxidánsokban bővelkedőkre kell cserélni! Ezenkívül tanácsos a szervezetet antioxidáns táplálékkiegészítőkkel ellátni.

- Segítenek az omega-3 zsírsavak... Ezek többszörösen telítetlen zsírsavak, melyekben az első kettős kötés a harmadik szénatom után található. Az emberi szervezet omega-3 zsírsavat önmaga nem képes előállítani (ilyen típusú zsírsavak például az alfa-linolénsav, esszenciális tápanyagok). Utóbbi viszonylag nagy mennyiségben fordul elő a len-, a szója-, a búzacsíra-, a repce- és a dióolajban. További fontos omega-3 zsírsav az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav, melyek nagy mennyiségben találhatók a hideg tengerekben élő halakban (hering, makréla, lazac). Omega-3 zsírsavakkal a trigliceridek 25-50 százalékkal csökkenthetők. Minél magasabb a kiindulási érték, annál jótékonyabb a hatás.

A várható eredmény rendszerint négy héten belül jelentkezik, és hosszú távú szedés esetén állandó, tartós marad. A "jó" HDL-koleszterin szintje 10%-os növekedést is mutathat. Az összkoleszterin akár 10%-kal is csökkenhet, ám a terápia kezdetén enyhe növekedés észlelhető. A koleszterin csökkenésének kedvez, ha egyidejűleg a telített zsírsavak (állati eredetű zsírok) bevitelét korlátozzuk. A koleszterinre gyakorolt végleges hatás három hónap elteltével jelentkezik. Az omega-3 zsírsavak érrendszeri betegségek rizikótényezőire gyakorolt kedvező hatásai alapján feltételezik, hogy az arterioszklerózist is képesek feltartóztatni vagy lassítani.