Ideál Online Életmódmagazin

Ma 2018. január 20., szombat van. Boldog névnapot Fábián és Sebestyén nevű olvasóinknak! Holnap Ágnes napja lesz.

A legkínosabb Miért-ek

Értékelés:
(0 szavazat)

A gyermekek még kritikátlanul megnéznek, megcsodálnak, megkérdeznek mindent, ami szokatlan. Olykor, olykor nehéz helyzetbe hozhatnak minket. De hogyan is tudunk „jól” válaszolni?

 

A közmondásos gyerekszáj jóízűen megnevettethet, homlokráncolásra vagy kínos mosolyra fakaszt, esetenként magyarázkodásra kényszeríthet bennünket, ha mások füle hallatára teszi fel szemünk fénye a szocializáció igája által még le nem gyűrt, spontán felfakadó kíváncsiságból származó kérdéseit.
Bár olykor nehéz helyzetbe hozhatnak minket a gyerekek, mindenképpen elgondolkodtató pillanatok ezek. A legérdekesebb szülői megfigyelések közé tartoznak a mesterkéletlen, kedvesen kíváncsi és elfogulatlan emberi alaptermészet megnyilvánulásai.

 

 

 A gyermekek még kritikátlanul néznek, csodálnak, bámulnak meg minden szokatlant. Ez már egy hosszú fejlődési folyamat eredménye, hiszen ekkorra már túl vannak azon a kognitív szakaszon, amelynek során a „megszokott” és „szokatlan” elkülönítésére képessé válnak. A kritikátlan kisgyermeki elfogadást és az azt követő bámuló csodálkozást egészséges személyiség kialakulása esetén idővel fel kell váltania a szokatlant mint felismerni, mind akceptálni képes attitűdnek, mely természetesen szintén hosszú gondolati fejlődés eredménye.

 

A bámulás, összesúgás és kínos kérdések feltétele talán a kívülállók vagy a megbámultak számára ezek a gyermeki tulajdonságok a legirritálóbbak. De nélkülözhetetlenek a gyermek fejlődésében ezért nagyon fontos figyelmeztetés, hogy csemeténk diszkrécióra, illedelmességre szoktatása sose legyen egyenlő a képmutatás, elfojtás kialakításával vagy a gyermekre való rápirítással, az ő összezavarásával. Mindig beszélgessünk el vele az őt foglalkoztató dolgokról.

 

Természetesen azok a kérdések a legkínosabbak és közönség előtt történő elhangzásuk a legkevésbé kívánatos, melyek a felnőttek világában is illetlennek, tabunak, normasértőnek számítanak, melyekre százféle válasz létezhet spirituális beállítottságtól függően vagy melyekre magunkban vagy „össztársadalmilag” sem tisztáztuk a választ.

 

Ha a gyermek kérdése zavarba hoz, igazából te magad vagy zavarban, nem ő!

Mi van, ha a gyermek a születésről, a fiúk-lányok, vagy a felnőttek testi különbségéről kérdez?

Mindenkinek megvannak a sztorijai arról, hogyan képzelte el a családba érkezését a megvilágosodás pillanatáig. Van, aki úgy gondolta, egyszer csak ott tipegett anyu mellett, van, aki az ajtó elé tett cipős dobozba látta bele magát vagy a gólyamesében hitt.
Egy alapszabály létezik: először használjuk a kreativitásunkat, fantáziánkat. Ezért kitalált, hamis dolgokat sose tálaljunk a gyereknek, mert elveszíthetjük a bizalmát. A válasz mindig a gyermek életkorától, értelmi szintjétől függ, de mindig olyan választ adjunk, amitől nem éri sérülés, ami fejlettségi szintjéhez mért, és amit fel tud dolgozni. Mondhatjuk, hogy anyu és apu nagyon szereti egymást és szerettek volna együtt egy kisgyermeket. Vagy elmagyarázhatjuk, hogy éppúgy, mint a kismadarak tojásaiból a fiókák, az emberben is parányi sejtekből lesz a kis embergyerek, apuból és anyuból. Az anyuka hordozza a testében addig, míg elég nagy nem lesz. Vagy inspirálódhatunk Marie-Claude Monchaux gyönyörűen illusztrált klasszikusából, a Sehány éves kislányból.

Ha a fiú és lány/férfi-nő testi különbségeire irányulnak kérdései, mindig várjuk meg, ő saját maga milyen válaszokat ad, hiszen valami fogalma bizonyára mindenképpen van. Legyünk természetesek, lazák és nyitottak. Viselkedésünkkel ne ültessünk el gátlásokat, de ne mondjunk olyasmit, ami nem a gyermek korához illő ismeret, ami sérülést okozhat, összezavarhatja, vagy szorongást, frusztrációt alakíthat ki.

 

Mi van, ha a gyermek egy fogyatékkal élő személyt bámul, rá vonatkozólag megjegyzést vagy kérdést tesz fel? Vagy bármilyen, a gyakoritól való külsőbéli eltérésre reagál (pattanás, eltérő bőrszín, eltérő testalkat...)

A legautentikusabb forrás, fogyatékkal élő embereket kérdeztek meg erről. Határozottan azt tanácsolják a legtöbb esetben, hogy a szülő sose tegyen úgy, mint ha nem hallotta volna a kérdést vagy mintha nem venné észre, hogy a gyerek bámul. Ugyanakkor sose pirítson rá, pláne ne büntesse meg. Mert ezzel szorongást, kényelmetlenségérzetet ültet belé a jövőre nézve a fogyatékos emberekkel szemben és a gyerek esetleg nem is érti meg, miért szidták meg. A tanács így hangzik: a kérdésáradatot úgy kezeljük le, hogy a gyermekre maximálisan figyelve, a dolognak nem nagy feneket kerítve, de vele elbeszélgetve értessük meg, hogy vannak emberek, akik másképp néznek ki, és egyébként, az emberek nagyon sokféleképpen néznek ki, de attól még éppúgy ugyanolyan, emberek, mint mi magunk.

 

 

Mi van, ha Istenről, a halálról, az örökkévalóságról kérdez?

(Mit csinál az a cica az út közepén fekve? Miért hal meg az ember? Van-e Isten? Mindenki meghal? Én is?)

Gyakran a szülők világnézete is eltér egymástól e kérdésekben és ez, ha nem is könnyíti meg a gyerek dolgát, az intelligenciájára, összetett gondolkodási képességére fejlesztő hatással lehet. Ha Istenről kérdez, őszinte csak akkor lesz a válaszunk, ha hitünk, meggyőződésünk szerint felelünk. Ha a gyermek hívőcsaládban nő fel, bele is ’nő’ abba, hogy Isten létezik, míg nem hívőknél ez természetesen nem adott. De hagyjuk, hogy maga gondolkozzon el és engedjük meg, hogy gyermek módjára és ne dogmák (a bizonyosság vagy a tagadás) szerint gondolkodjon.
Ami a halálra vonatkozó kérdések nehéz témát érintenek. Sokan írták már le azt a szívfacsaró traumát, amikor a kisgyerek először szembesül azzal, hogy a szülője is meghal majd. Sajnos e megrázkódtatás aligha elkerülhető, hiszen a gyerek előbb-utóbb kérdez. És a „de ez majd csak nagyon sokára lesz” mondat nem nyugtatja meg, hiszen a gyermek nem távlatokban, hanem a mostban él. A halálról - amin még a mindenhatónak hitt felnőttek sem tudnak úrrá lenni - ne mondjunk el mindent addig, míg nincs itt az ideje.

Forrás: www.okosanyu.hu

További információk

  • Oszd meg másokkal:
Megjelent: 3057 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. november 29. csütörtök 15:39

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Baba-mama - Ajánló

  • tőzegáfonya


Baba-mama - cikkek

Legolvasottabb - Trend

Legolvasottabb - Pletyka

Legolvasottabb - Szex

Ideál Életmódmagazin

Az Ideál Életmódmagazin nyomtatott verziójának megjelenése 2012-től, bizonytalan ideig szünetel. Amennyiben élő előfizetéssel rendelkezik, kérjük, forduljon a Kiadóhoz.