Ideál Online Életmódmagazin

Ma 2018. január 19., péntek van. Boldog névnapot Sára és Márió nevű olvasóinknak! Holnap Fábián és Sebestyén napja lesz.

Babaetetés: rettegünk a kiflitől

Értékelés:
(0 szavazat)
Ha annyira nem is retteg tőle, mint a tejtől, a mai anyuka kettes számú ellensége mégis glutén. Nem véletlenül, a gluténallergia, vagy lisztérzékenység még a tejallergiánál is csúnyább tud lenni, ha kialakul. Mint mindent, ezt is az aktuális szülői generáción verik le, illetve őket paráztatják agyon, hogy biztosak legyenek benne: ha bekövetkezik, az az ő hibájuk lesz.

Mindenki abban hisz, amiben a saját kora. A mai nagyszülők fel is vannak háborodva, hiszen ők a hozzátáplálás kezdetén - ami általában három hónapos kor körül, vagy még korábban történt- az első gyümölcspépbe keverték a darált háztartási kekszet. Ami jó volt nekünk, jó lesz a gyerekeinknek is, mondják. Mi azonban azt sem tudjuk, miben higgyünk, pontos útmutatást egyetlen szakember sem ad, csupán az éppen aktuális hivatalos ajánlást, amely évről évre változik.



Ennek az az oka, hogy egyelőre senki nem tudja, mitől alakul ki a valóban egyre gyakoribb lisztérzékenység, a rejtélyt leginkább a gyakran hosszúra nyúló lappangási idő okozza. A találgatások, tanulmányok e tekintetben is az étrendbe történő bevezetés időpontja körül sejtik a lényeget, ezért is változik évről évre a hivatalos álláspont. Néhány évvel ezelőtt még a tehéntejhez hasonlóan, egy éves kor utánra tolták a bevezetést, ezért például az, akinek 10 év körüli gyerekei vannak, ma is szívrohamot kap egy kiflit csócsáló nyolchónapos láttán. Az utóbbi időkben született legfrissebb ajánlás pedig éppen hogy előbbre, 4 és 7 hónapos kör közé teszi a glutén bevezetését - amíg új kutatási eredmény nem születik a témában, akkor ugyanis azonnal felülvizsgálják. A döntést azzal magyarázzák, hogy ebben a korban a legtöbb baba még szopik, az anyatej pedig véd az allergiák kialakulásától. Ez ellen folytatnak véres harcot a szoptatásbarát egyesületek, hiszen ők minden erővel a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást javasolják.

Mint sok más problémával, a glutén bevezetésének kérdésével is magára marad minden anyuka, aki miután elege lesz az ellentétes tanácsokból, különböző utakat választhat. Az egyik típus, ismerve a szempontokat, a szívére hallgat, azaz csukott szemmel az egyik megoldásra bök. A másik a véleménykülönbségek által felszabadulva szakértőnek avatja magát és kérdezés nélkül ordít le minden másképp gondolkodó anyukát a metrón, orvosi rendelő várótermében és a játszótéren. A harmadik pedig a végletekig óvatos, morzsánként vezet be minden új tápanyagot és éjjel is éles fülekkel hallgatja csecsemője bélműködését, és eltiltja mindentől, ami kicsit is veszélyesnek mondható.

Nem tehet biztonsággal szegény parázó szülő semmit azért, hogy ne okozzon gyerekének szörnyű felnőttkori betegséget egy egyszerű döntéssel, ha viszont már túltette magát ezen a kínzó dilemmán, legalább azt meggondolhatja, milyen formában adja a kisded szájába a glutént tartalmazó gabonát, vagy hogyan kerüli el azt okosan.



Glutént tartalmaz a búza, a tönkölybúza, a rozs, az árpa, és a zab, valamint ezeknek minden formájú feldolgozott változata. Szerencsére léteznek azonban gluténmentes gabonák is, mint a hajdina, a rizs, a köles, kukorica, amaránt és quinoa. Ezekkel tökéletesen kikerülhető a glutén, mindegyik könnyen keverhető az első gyümölcspépekhez, lehet vele sűríteni, vagy tejpépeket és kásákat is főzni, például ahelyett, hogy megvennénk a méregdrága instant pépeket. Ha pedig mér kifőztünk belőle egy adagot, aminek a baba csak mikroszkopikus részét fogyasztotta el, a családot is megetethetjük vele piláfok, rizottók, zöldséges-húsos egytálak és saláták formájában. Csak a kenyérről kell lemondanunk, mert kelt tészta semmilyen varázslattal nem készíthető el gluténmentes gabonából, hiszen éppen a glutén felelős a hálós szerkezet kialakulásáért. Nélküle a kenyerek morzsálódó, száraz, fűrészpor állagúak lesznek. Sütemények, kekszek esetében jönnek jól a csonthéjasok lisztjei, a mandula és a kókusz, amiket egy jó darálóval otthon is meg lehet csinálni, vagy a mák, esetleg ezek kombinációja, persze csak tojás nélkül, hiszen az is tilos a baba 1 éves koráig, a kókuszkekszet viszont a gluténparázók is adhatják, már 8 hónapos kortól. Ha pedig a nyakukon maradt fél kiló friss kókuszliszt, készítsenek belőle a család többi tagjának felfújtat vagy csókot.

Az orvosok és védőnők érthetetlen, merev hűséggel ragaszkodnak a harmincéves háztartási kekszes hagyományhoz, ezen azonban könnyen túlléphetünk, és ha már megtesszük, adhatunk tisztább forrású glutént a babának. Például házi babakekszet, amit remekül összetart, tojás és vaj híján az olíva olaj, vagy házi perecet, amivel ráadásul hosszú tízpercekre halkíthatjuk le a fogzó dedet. Még egyszerűbb, ha gabonapelyheket keverünk a napi kötelező gyümölcspépéhez. Kaphatja tojásmentes durumtészta formájában, de ha van néhány foga, vagy ügyesen bont ínnyel és nyállal, ehet jó minőségű, házi kenyérfélét is. Ezek egyike sem tartalmaz tojásport, térfogatnövelőt, savanyúság-szabályozót, csak azt, amit mi teszünk bele, attól pedig kevésbé érdemes félni.

Forrás: www.origo.hu

További információk

  • Oszd meg másokkal:
Megjelent: 1637 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. szeptember 17. hétfő 09:48

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Baba-mama - Ajánló

  • tőzegáfonya


Baba-mama - cikkek

Legolvasottabb - Trend

Legolvasottabb - Pletyka

Legolvasottabb - Szex

Ideál Életmódmagazin

Az Ideál Életmódmagazin nyomtatott verziójának megjelenése 2012-től, bizonytalan ideig szünetel. Amennyiben élő előfizetéssel rendelkezik, kérjük, forduljon a Kiadóhoz.