Szent Hildegard von Bingen a természettudományokról és a gyógyításról szóló írásaiban bizonyos betegségekre a kecsketejet javasolja. Azóta a modern tudomány is igazolta, amit annak idején a Benedek-rendi apáca és misztikus már tudott: a kecsketej könnyebben emészthető, mint a tehéntej, ezért az érzékenyebb gyomrúak is fogyaszthatják.

Kecsketej gyomorbetegeknek

A Capra hircus, azaz a házikecske teje a kisebb és ezáltal könnyebb fehérjerészecskéknek köszönhetően jobban emészthető. Ezért sokkal inkább hasonlít az anyatejre, mint a tehéntej. Az emészthetőség szempontjából az is lényeges, hogy ebben a tejben kisebbek a zsírgömböcskék. Ezenkívül több tejproteint és nitrogéntartalmú, nem fehérje természetű anyagok találhatók benne. Különösen feltűnő, hogy a tehéntejhez képest igen magas a szabad peptid- és aminosav-tartalma. Vitaminokban is gazdag: az A-vitamin provitaminja (karotin) és a kész A-vitamin mellett megtalálható benne a B1-, B2-, B6- és a C-vitamin. Bőségesen tartalmaz ásványi anyagokat (nátrium, kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas), valamint életfontosságú nyomelemeket is, mint például a jód, a cink, a réz és a króm.
A házikecske évente átlagosan körülbelül 680 liter tejet ad - annyit, mint az igazán jól tejelő tehenek egy hónap alatt.

Csecsemők táplálására is kitűnő

A szoptatás után vagy annak kiegészítésére netán ha nem akarunk szoptatni, a kecsketej a legideálisabb bébitáplálék. Az egyre gyakrabban jelentkező tehéntej-allergia és -intolerancia, mely tejótvart, erős puffadást, bőrirritációt vagy viszketést okoz, a kecsketejet fogyasztóknál lényegesen ritkábbak e panaszok, jelentkezésükkor az orvos általában "szójatejet" ír fel. Ennek következtében pedig később nemegyszer szójatej-allergia alakul ki. A különféle, mesterségesen előállított műtejek, tápszerek helyett is érdemes inkább a kecsketejet választani. Ha azonban az allergiát minden állati fehérje kiváltja, értelemszerűen erről is le kell mondani.

Hogyan adjuk a kecsketejet?

Amennyiben az első hat hónapban adjuk a csecsemőnek, vízzel kell hígítani feles vagy háromnegyedes tejre. Ügyeljünk arra, hogy a víz is alkalmas legyen a csecsemő táplálására. Először forraljuk fel, majd hűtsük le. Rendkívül praktikus a Nyugaton már kapható kecsketejpor, ami Új-Zélandról származik. A feldolgozás során, melyhez kizárólag legelőkön tartott kecskék tejét használják fel, csupán a vizet vonják ki, az összes többi értékes alkotórész változatlanul megmarad. Így az élő erőstruktúra nem csökken.

Egyébként a kecsketej sajátságos, pikáns íze valódi különlegesség. Ha valaki nem szereti, vízzel hígítva is fogyaszthatja, így kevésbé érződik jellegzetes íze.